A gyerekekért

Tablet függő gyerekek

2017. február 22. - Rádiós Kriszta

Szia!

Pár hete olvastam egy anyuka bejegyzését az egyik közösségi oldalon, ahol arról panaszkodott, hogy a 3 éves lánya, egész nap a tableten lóg, és ha el akarja venni tőle, akkor órákig csak ordít.

Karácsony előtt pedig arról beszélgettek az anyukák, hogy milyen tabletet vegyenek a 3, 4, 5 éves gyereküknek karácsonyra. A hozzászólások alapján megállapítottam, hogy nagyon sok kisgyereknek van már saját tabletje, amin szinte egész nap meséket néznek.

Ez nagyon elszomorított, mivel még az ősszel beszélgettem egy rendőrnővel, aki felvilágosított, hogy ma Magyarországon nagyon sok 3, 4, 5 éves tablet függő gyerek van.

Aki nem hiszi el, hogy ez függőséget okoz, az kapcsolja ki 1 napra a tabletjét, telefonját, számítógépét, lap-topját, és a tévéjét. Ha nem megy, máris függőségről beszélünk.

Kicsi gyerekkorban pedig ez még veszélyesebb! A színes, hangos, vibráló mesék nézése boldogsághormont szabadít fel a szervezetben, és persze, hogy ebből mindenki többet akar.

Én nem vagyok haladásellenes, hiszen használom ezeket az eszközöket, inkább azt mondom, hogy valamennyit jól átgondolva kellene használnunk. Én, mielőtt leülök a gép elé, meghatározom magamnak, hogy mennyi időt tölthetek előtte, és ezt szigorúan be is tartom. Azt gondolom, hogy a napi fél óra mesenézés, egy meghatározott időpontban nem árthat. De, ennél többet nem ajánlok.

A másik probléma az egész napos mese nézéssel az, hogy az egészen kicsi gyerekeknek, még az lenne a dolguk, hogy megismerkedjenek a körülöttük lévő világgal, a tárgyakkal, és emberekkel. Ezekhez pedig idő kell. Igen, kell az idő, hogy órákig tapogasson, forgasson, rágogasson tárgyakat, hogy felfedezze a környezetét, hogy megismerje a teste működését. Ezt nagyon nehéz úgy megvalósítani, hogy egy villogó képernyőt bámul.

Sajnos, ha a gyerek nem sajátítja el azokat a képességeket, melyek szükségesek a fejlődéséhez, később már nem tudja behozni ezt a lemaradást. És ezekből az gyerekekből lesz a figyelemzavaros iskolás, mivel nem tanulja meg, hogy hogyan figyeljen hosszan, és elmélyülten a környezetére. 

Nem szeretném, ha bárkinek is lelkiismeret furdalása lenne, hiszen én nem okolok senkit semmiért. Nekem is van három fiam, és tudom, hogy kell egy kis szabadidő, amikor a gyerek csendben van, és a szülő a saját dolgaival tud foglalkozni. Ezért meg kell tanulnia lefoglalni saját magát.

Még, most sem késő változtatni a szokásainkon!

Hallgassunk mondókát!

Ez azért hasznos, mert lefoglalja a gyereket, miközben játszhat, és felfedezhet. Másik előnye padig, hogy a szülővel együtt tudják hallgatni, és mondogatni, így eggyel több dolgot tudnak közösen csinálni. Ezek a mondókák fejlesztik a memóriát, és még szórakoztatnak is. Másik előnyük, hogy akár útközben, az autóban is lehet hallgatni, mondogatni. Így az utazás sem lesz unalmas.

Próbáld ki!

Kattints ide:

http://momoradio.hu/mondokak/

Jó szórakozást!

 

Kriszta

A bejegyzés trackback címe:

http://gyerekek.blog.hu/api/trackback/id/tr6812281071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Majjomkácska 2017.02.22. 16:38:26

" mivel nem tanulja meg, hogy hogyan figyeljen hosszan, és elmélyülten a környezetére. " <-> "egész nap egy villogó képernyőt bámul".

Tud figyelni. Csak érteni kell ahhoz, hogy lekössék a figyelmét. Egy mai pedagógusnak ez nehézsége okoz, nincsenek felkészülve erre (sem).

Régen sem volt ez máshogy. Akkor sem figyelt minden gyerek, csak aki nem figyelt megtanult nyitott szemmel aludni, vagy úgy csinálni, hogy ne tűnjön ki. Ezt testi fenyítéssel érték el, ami most megszűnt. A gyerek kifejezi, hogy számára érdektelen az anyag, ezt nevezik "figyelemzavar"-nak. Holott csak simán az oktatási rendszer zavara.

Rádiós Kriszta 2017.02.22. 18:17:15

Szerintem is baj van az oktatási rendszerrel, de ahogy én látom, a szülőkkel is. Nem kell mindent a pedagógusokra fogni. Igaz, hogy minden gyerek más, de ne tévesszük össze a figyelmet a képernyő bámulásával. Az igazi figyelem, amikor a gyerek elmélyül valamiben, és érdekli a világ. Ha folyton a képernyőt bámulja, már nem fogja érdekelni más, hiszen, mindig többet akar belőle.

A szülőnek óriási a felelőssége, hiszen ki adja ezeket az eszközöket a gyerek kezébe? Ki határozza meg a szabályokat? Ki, mondhat nemet? Ki viheti át a gyereket egy másik iskolába? Ki beszélgethet el a pedagógussal?

De, a probléma sokkal összetettebb. Az olvasás hiányának is nagy szerepe van a figyelemzavar kialakulásában,, de ez majd egy következő bejegyzésem témája lesz.